2014. szeptember 14., vasárnap

Szakdolgozat 2014 NAPP

A SZAKSZEMINÁRIUMI JELENTKEZÉSTŐL A ZÁRÓVIZSGÁIG (Nappali tagozat)


1. Szakszemináriumi jelentkezés


A) Kari témajegyzékből, egyénileg egyeztetve, nyomtatott űrlapon

Jelentkezés módja: a témajegyzékből választással kitöltött és aláíratott jelentkezési lap leadása az Emberi erőforrások tanszék titkárságán (Mikroökonómia tanszék, E. 221.2)

Határidő: szeptember 19. péntek, 12 óra


B) A szak számára készült témajegyzékből, tanszéki online kérdőívben

Jelentkezés módja: online kérdőív, az oktatót személyesen megkeresni nem kell, a beosztást a szakvezető készíti a preferenciák figyelembe vételével

Határidő: szeptember 23. kedd, 12 óra

Három szakszeminárium-vezetőt kell választania, rangsorolva őket, a vezetéknevük megadásávalA három név megadása kötelező (aki esetleg kevesebbet ad meg, őt utoljára fogom beosztani)! 

A választott konkrétabb témát a megjegyzés rovatba írhatja, de nem szükséges (a szemináriumvezetővel kell majd megbeszélni a közös munka során); ugyanitt írhatja le az esetleges kívánságait, észrevételeit. Ezeket a beosztásnál, amennyire lehet, figyelembe vesszük, és visszajelzést kap róla. Ha a választott szakszemináriumok között esetleg nagyobb aránytalanság alakulna ki, akkor egyeztetek az érintettekkel, és igyekszünk megoldást találni. 

A választható szakszemináriumok/oktatók:

BÓDIS Lajos (Emberi erőforrások tanszék) elérhetőség
Emberierőforrás-gazdálkodási feladatok, technikák, problémák modellszerű elemzése
Tendenciák és problémák a HR vezetési alapfeladatokban (felvételi szűrés, motiváció, teljesítményértékelés).
Egyéni megbeszélés alapján: Új feladatok és eszközök a HR vezetés területén (kiszervezett tevékenységek, vállalat társadalmi felelősségvállalása)

MUNKÁCSY Ferenc
 (Munkaügyi Szemle) 
elérhetőség
Bérezés, ösztönzés, teljesítményértékelés
Toborzás és felvétel, a vállalatok tájékozódása a munkaerőpiacon


SZEGEDI Eszter
 (Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoport) elérhetőség 
Szervezeti tudásmenedzsment: megközelítésmód és eszközök
Az egész életen át tartó tanulástól a képességpolitikáig: az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának nemzetközi trendjei
Az oktatáspolitika gazdasági és társadalmi jelentősége növekedése az elmúlt évtizedekben. Az egész életen át tartó tanulás (LLL) paradigma. Támogató eszközrendszerek: EKKR, LLG, validálás, ECVET, ESCO, learning outcomes approach stb. 

NAGY Gyula - PAPP Bence
(Emberi erőforrások tanszék) elérhetőség
Munkaerő-piaci tendenciák - foglalkoztatás, munkanélküliség, inaktivitás - Magyarországon 

MERETEI Barbara (Emberi erőforrások tanszék) elérhetőség
Emberközpontú szervezet: az elégedettség, hatékonyság, kiegyensúlyozottság értelmezései és kapcsolata
Manapság jól ismert kifejezés az emberközpontú szervezet. Bátran állíthatjuk, hogy mára a cégvezetők többsége felismerte, hogy a munkavállaló kincs lehet, akinek az elégedettsége nagymértékben kihathat a szervezeti kultúrára, a szervezet egészének teljesítményére. A vezetők és a HR közös feladata pedig, hogy ennek tudatában optimalizálják a HR rendszereiket (HR stratégia, munkaerő-áramlás, képzés-fejlesztés, kompenzáció, teljesítményértékelés, karriermenedzsment) a nyertes-nyertes helyzet elérése érdekében. Az említett HR rendszerek lefednek olyan klasszikus témákat, mint a munka-magánélet egyensúlya, a motiváció, a szervezeti elkötelezettség stb. 

MIKE Károly (Közgazdálkodás és közpolitika tanszék) elérhetőség
Humán közpolitikák közgazdasági elemzése

PÁSZTOR Miklós (Közgazdálkodás és közpolitika tanszék) elérhetőség
Közösségi gazdaságtani esettanulmányok, gyakorlati alkalmazások választott példákon keresztül

SZAKADÁT László (Mikroökonómia tanszék) 
elérhetőség
Szervezeti struktúra, folyamatok és ösztönzők
Vezetési struktúra és hatékonyság
A sztenderd közgazdaságtanra épülő szervezet(/vállalat)elmélet segítségével a gyakorlat számára fontos és hasznos témák feldolgozása: elméleti alapok, és alkalmazás egy közösen kiválasztott vállalatvezetési területen, problémában. A tanulmányi előzmények szerepe nem jelentős, a lényeg a közgazdasági szemléletmód elsajátítása és gyakorlása iránti kíváncsiság: Hogyan közelítenek a közgazdászok szervezeti, vállalatvezetési problémákhoz? Hogyan segíti ez a döntéseket? Miben különbözik ez a más szakterületek megközelítésmódjától és hozzájárulásától?

TRAUTMANN László (Mikroökonómia tanszék) elérhetőség
Egyetemek és munkaerőpiac kapcsolata, vállalatok szerepe a képzésben és a gyakornokok alkalmazásában

GÁL Péter (Világgazdasági tanszék) 
elérhetőség
A humán erőforrások szerepe nemzetközi korporációk nemzetköziesedési stratégiájában
Feldolgozható kérdéskörök: A nemzetközi korporációk lokációs és innovációs stratégiáját meghatározó gazdaságpolitikai és vállalatstratégiai tényezők. Ezen belül a munkaerőpiac és a humán erőforrások hatása a nemzetközi beruházásokra illetve a nemzetközi vállalaton belüli munkamegosztásra. Ösztönözzük az összehasonlító elemzéseket.

MIKLÓS Gábor (Világgazdasági tanszék) elérhetőség
Az EU munkaerőpiacának  szabályozási kérdései és tagállami sajátosságai
Milyen problémák adódnak az EU munkaerőpiacainak töredezettségéből, és hogyan kezelhetők ezek? Milyen tagállami erőviszonyok és érdekek mozgatják a közös munkaerőpiacot?

ANDRÁSI Mónika (Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet) 
elérhetőség
Toborzás, kiválasztás, beillesztés
HR fejlesztés, karrier- és tehetségmenedzsment
Friss diplomás álláskeresők motivációi, stratégiái, sikere a munkaerőpiacon

SASS Judit - BODNÁR Éva (Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet) elérhetőség: Sass Judit, Bodnár Éva
Szervezeti stressz
Szervezeti elkötelezettség és bizalom, igazságosság a szervezeti folyamatokban
Motiváció
Szervezeti kultúra, klíma vizsgálata
Karriermenedzsment


C) Néhány további kérdés

Konzulens más karról? 
Csak konkrét elképzelésekkel és erős motivációval, önkéntes alapon lehet róla szó, mivel a szakszemináriumot a karnak kell szerveznie.

Mit tegyek, ha űrlapon már elfogadták a jelentkezését a szakos jegyzékben szereplő témára? 
Semmit nem kell tegyen, az elfogadás érvényben marad. További jelentkezéseket az egyszerűsített, online módon fogadunk.

Mit tegyek, ha nem teljesen értem a témakiírást, tisztázó kérdéseim vannak?
Először a szakvezetőt keresse, vegyen részt a 19-i megbeszélésen, speciális kérdés esetén forduljon az oktatóhoz.


2. Fakultatív jelentkezés a szakszemináriummal párhuzamos kutatószemináriumra

Jelentkezés módja: a témakiírás alapján kitöltött és aláíratott jelentkezési lap leadása az Emberi erőforrások tanszék titkárságán (Mikroökonómia tanszék, E. 221.2)

Határidő: szeptember 26. péntek, 12 óra

A szakdolgozatírással párhuzamosan TDK dolgozat készítésének előnyei: tapasztalatszerzés az elemzésben, szakszövegírásban, prezentálásban, szakmai vitában, elmélyülés szakszerű segítséggel a választott témában, kitűnő edzés a szakdolgozatírásra, segítheti a minőségi szakmai kapcsolatokat, jelzést adhat a munkaerőpiacon, pontot ér a versenytől függő hallgatói juttatásokban

Kutatószemináriumra jelentkezés előnyei: növeli a hallgató és az oktató motivációját a TDK-dolgozat megírására, miközben egyik félnek sem jár elkötelezettséggel (választható tárgy, az oktatói teljesítményt utólag írják jóvá felolvasott dolgozat elkészülése esetén)

Bármely témára jelentkezhet, érdemes összekötni szakszemináriummal. Ha a szakszemináriumi témájában nincs kutatószeminárium, jelentkezzen a Személyzeti közgazdaságtan és menedzsment (Bódis Lajos) kutatószemináriumra, és ha elkészül a dolgozat, jóváíratom az oktatójának.


3. Szabályok és tanácsok

A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelmények: Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) Közgazdaságtudományi Kar Melléklet,  5-6., 27-32. o. letöltés

Tanácsok:


Az alapszakos szakdolgozatoknál a K kar szabálya szerint (nappali tagozatosok) elvárás az irodalomfeldolgozás, a saját empíria nem; a G kar szabálya szerint (levelező tagozatosok) a gyakorlati problémákra való alkalmazás, tehát nem feltétlenül valódi saját empíria, inkább illusztráció.

A tapasztalatok szerint elég gyakori a gyenge irodalomfeldolgozás és gyenge empíria, az oktatóknak javaslom, hogy a színvonalasabb irodalomfeldolgozás felé tereljék az önök figyelmét, és utána jöhet az alkalmazás, pláne az igazi saját empíria.

Ha a szakszeminárium-vezetők igénylik, néhányszor közös műhelyt szervezünk a szakirodalom feldolgozásának fogásairól, a dolgozat szerkezetéről, a kötelező olvasmányok feldolgozása után a hagyományos és online könyvtárhasználatról, esetleg az empirikus kutatás gyakorlati kérdéseiről. Ezekben a kérdésekben első körben tőle kérhet segítséget.


4. A munkamódszerről a szakszeminárium-vezető dönt

A saját hallgatóimmal így dolgozom, és az oktató kollégáknak is javaslom a mérlegelését: 

Viszonylag kötött olvasmányjegyzék: 12-20 cím (főleg könyvfejezetek és tanulmányok), minimális választási lehetőséggel, néhány választható fókusszal, szerkezeti megoldással; ebből biztonságosan megírható a követelményeknek megfelelő szakdolgozat. Ha a dolgozatírónak van igénye és kapacitása, akkor továbbléphet a több irodalom, nagyobb választás, empirikus alkalmazás/vizsgálat felé, de ha nem, akkor sem csúszik meg (ami pedig a tapasztalatok szerint gyakran előfordul). 

Az irodalomjegyzék 60-75 százalékának feldolgozása, 20-25 oldal (további szerkesztést igénylő) összefoglaló elkészítése a szakszeminárium féléves elfogadásának feltétele (hogy ne csússzunk ki az időből).


5. Közös workshop

Témája: decemberben az irodalomfeldolgozás (például 2 választott olvasmány érvelésének bemutatása), márciusban - ez nem biztos - a dolgozatban szerepelő alkalmazások, feldolgozott esetek.  
A cél, hogy egymás előtt is számot adjanak az előrehaladásukról, gyakorolják a prezentálást, több oktatótól és a társaiktól is kaphassanak visszajelzést, tanácsot. 
A szakszeminárium-vezetőtől függ, hogy ajánlja, netán kötelezővé - a félév elfogadásának egyik feltételévé - teszi a részvételt.


6. Komplex vizsga

A tanulmányokat lezáró vizsga két, otthon kidolgozható, összetett kérdésből áll, amely a kötelező szaktárgyak irodalmára támaszkodik, és lehetőség szerint összefügg a szakdolgozat témájával. Ezzel az a célunk, hogy növeljük a lehetséges szinergiákat, erősítsük a tanultak alkalmazását a hallgatóhoz közel álló témában. A kérdéseket a szakvezető tanszék dolgozza ki, szükség esetén konzultálva a szakszeminárium-vezetővel.

A komplex vizsgán a szak kötelező tárgyainak anyagából feltett 2 összetett kérdésre kell válaszolnia és a beszélgetés során az érvelését megvédenie. "Tételhúzásos" vizsgakérdések nem lesznek. A kérdéseket a komplex vizsga előtt legkésőbb 4 nappal e-mailben megkapja, és a válaszait otthon kidolgozhatja, amihez természetesen használhatja a tananyagot és bármilyen segédeszközt. A vizsgán segédeszközök és jegyzetek nem használhatók. A kérdések összeállításánál lehetőség szerint figyelembe vesszük a szakdolgozata témáját.

A felkészülés során otthon írt vázlatát - bár a szóbeli felelet során nem használhatja - a vizsgabizottságnak bemutathatja. Ez nem kötelező, hátránnyal semmiképpen nem jár, megfelelő kidolgozottság esetén egyszerűsítheti és rövidítheti a szóbeli feleletét.


7. Záróvizsga

5-8 fős csoportonként (konzulensek és/vagy témák szerint), ahol a szakdolgozatot kell bemutatni és a vizsgabizottság előtt megvédeni. A részei: 5-8 perces prezentáció szóban, 5-8 db diával (.ppt, .pdf vagy prezi), lényegre törően a dolgozatban vizsgált kérdésekről, a gondolatmenetről és a főbb eredményekről; a szakdolgozat bírálója által javasolt, a vizsgabizottság által helyben feltett kérdésekre kell válaszolni; a vizsgázóknak egymástól is lehetőségük van kérdezni.
Eddig konzulensek szerint szerveztük a csoportokat, de ha van értelme, akkor a tematikus csoportosítás is szóba jöhet.


8. Kapcsolat, kérdések:

szakszeminárium-vezetők elérhetőségei a témáknál

Molnár Edina tanszéki előadó (iroda: Mikroökonómia tanszék, E. 221.2) elérhetőség

Bódis Lajos szakvezető elérhetőség

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése